Éppen ma egy éve, hogy megírtam ezen a blogon "A forgatókönyvírás mint hobbi" című cikkemet:

http://talaljmarkivalamit.reblog.hu/a-forgatokonyviras-mint-hobbi

Ebben - azon kívül, hogy megosztottam amatőr tapasztalataimat a nagyérdeművel - megemlítettem azt az (akkoriban érvényes) sajnálatos tényt, hogy a hazai (vagyis: magyar) forgatókönyvírói pályázatok csak nevükben forgatókönyvíróiak, ugyanis sok esetben a későbbi nyerteseknek vállalniuk kell, hogy a nyereményből/támogatásból időre leforgatják a nyertes forgatókönyvből a filmet.

Magyarul: egy egész stáb kellett, hogy álljon a szerencsétlen (esetleg még: amatőr) forgatókönyvíró mögött, ha indulni akart egy hazai sima forgatókönyvírói pályázaton.

Nos, örömmel jelentem, hogy az elmúlt egy évben a hazai helyzet megváltozott: már több magyar forgatókönyvírói pályázatot láttam, amelynél elég (volt) egy saját készítésű, jó forgatókönyvet leadni, nem kértek mellé referenciafilmeket, sem már kiválasztott rendezőt, stábot - ráadásul nevezési díjat sem kell(ett) fizetni.

Ilyen pályázatok (voltak) például:

1., a filmszakos egyetemisták által gründolt Script Reading Project:

https://www.facebook.com/ScriptReadingProject/

Itt csak annyi megkötés van/volt, hogy 15 percbe férjen bele a nevezni kívánt forgatókönyv - viszont bármennyi pályaművel lehetett nevezni. (Én 53 db rövidfilm-forgatókönyvvel neveztem - be is kerültem a 8 +1 nyertes pályázó közé.)

2., Illetve itt van/volt még az "Ahogy én látom" című (a KB8 Film Production által szervezett) pályázat, ahol max. háromperces kisfilmeket, vagy ennek megfelelő hosszúságú rövidfilm-forgatókönyveket vártak. Itt 49 db pályaművel neveztem - e sorok írásáig még nem zárult le az értékelés:

http://www.kb8.hu/

Szóval, összegzésképp elmondható (és ez az, amiért tulajdonképpen ezt a posztot megírtam), hogy az amatőr (hobbi-) forgatókönyvírók számára is - most már - van remény! Akár itthon is... 

Egyrészt maga a forgatókönyvírás is divat: állítólag Amerikában szinte minden felszolgáló forgatókönyvírói álmokat dédelget magában - és ez ma már Magyarországra is begyűrűzni látszik.

Amíg pár évtizeddel ezelőtt - Köbli Norbert forgatókönyvírót idézve - az írt Magyarországon (csak) forgatókönyvet, aki nem volt elég jó rendezőnek, és (idézet vége) nem képeztek kifejezetten forgatókönyvírókat, addig ma már számos hazai egyetemen/főiskolán/tanfolyamon van ilyen szak. Szóval, a 10 millió író után a 10 millió forgatókönyvíró országa (is) lettünk.

Azonban a forgatókönyvíráson belül is kirajzolódni látszik egy "divatirányzat": az eleve kisköltségvetésű filmnek megálmodott forgatókönyv írása. Persze, lehet, hogy ezt a szükség hozta/hozza: például a (nagy hollywoodi stúdióktól) független filmeseknek egyszerűen nincs annyi pénzük, hogy nagyon drága filme(ke)t forgassanak, ezért már a projekt elején, a filmötlet kiválasztásakor, illetve a forgatókönyv megírásakor olyan kereteket szabnak, amelyek nem engedik, hogy a későbbi film "túl" drága legyen.

Nézzünk két példát a közelmúltból:

(1.) Idén (2017) március 1-jén zárult a lengyel "Tender Metropolis" nevű projekt nemzetközi rövidfilm-forgatókönyvíró pályázata, amelyre max. ötszereplős és egyúttal max. háromhelyszínes rövidfilmek forgatókönyveivel lehetett pályázni és  a szkriptekben mellőzni kellett a drága effektekkel operáló jeleneteket.

(2.) Szintén idén (is) fut az Amazon Studios állandó pályázata, amelyre bárki beadhatja az (angol nyelvű) mozifilm- vagy sorozat-forgatókönyvét. Mintának egyetlen általuk fejlesztett mozifilm letölthető forgatókönyvét adják meg, amely (micsoda véletlen!) egyetlen helyszínen játszódik, 3 vagy 4 szereplővel (legalábbis a forgatókönyv szinopszisa szerint).

Aki a fentiek alapján kedvet kapott arra, hogy írjon egy olcsó(bb) és így nagyobb valószínűséggel filmként megvalósuló forgatókönyvet, annak itt egy kis segítség (egy angol nyelvű leírás a kisköltségvetésű filmek forgatókönyveinek jellemzőiről):

https://en.wikibooks.org/wiki/Movie_Making_Manual/Writing/Low_Budget

Amióta (nemrég) rátaláltam az Amazon Studios állandó felhívására:

https://studios.amazon.com/

 már érteni vélek egy pár évvel ezelőtti dolgot: történt egyszer ugyanis, hogy a neten felvette velem a kapcsolatot egy (számomra ismeretlen) magyar hölgy, és azt írta nekem, hogy a cégük pici gyerekeknek szóló párperces "mini-szuperhősös", szöveg nélküli filmek gyártásával foglalkozik. Ő írta eddig a kicsiknek szóló kisfilmek forgatókönyvét (hetente pár darabot), de most már keres valakit, aki leváltaná, mert ő mással fog foglalkozni, és nem lesz már ideje gyerekfilm-forgatókönyveket írni. Mivel a neten látta, hogy én kicsit belekóstoltam a forgatókönyvírásba is, ezért rám gondolt, hogy én átvehetném tőle ezt a feladatot. Hogy könnyebben tudjak dönteni, mellékelte az egyik kisfilmjük videóját. 

Hát, megnéztem a kisfilmet. Különböző képregényes (illetve most már filmes) tini-szuperhősök jelmezébe öltözött szereplők játszottak el benne egy nagyon rövid történetet. A jelmezek (legalábbis a számomra) gagyinak tűntek - körülbelül olyan hatást keltett az egész, mintha egy áruházláncból vásárolt jelmezekben az egyik húgommal együtt eljátszanám Batman-t és Robin-t. Olyan minőségű jelmezben, a mi színészi képességeinkkel, ilyen minőségű szereposztással stb.

Természetesen azt írtam vissza az engem megkereső hölgynek, hogy nem vállalom a dolgot. Valami olyasmit írtam neki, hogy azért, mert nincs rá garancia, hogy minden hét minden hétköznapján nekem eszembe jut egy-egy új mini-szuperhősös (kis)filmötlet. Ez igaz is volt, de valójában inkább azért nem vállaltam a feladatot, mert marhaságnak tartottam, hogy egy már létező, befutott külföldi brand-et másol egy magyar cég. El nem tudtam képzelni, hogy melyik tévécsatorna adna le ilyen gagyi jelmezekkel készült miniszuperhős-filmecskesorozatot, anélkül, hogy ne veszítsen azonnal nézőket, illetve, anélkül, hogy másnap be ne perelné őket a jogtulajdonos külföldi filmes cég, aki sokkal profibb jelmezekkel (esetleg animációs filmben) százszor jobb minőségű miniszuperhősös rövidfilmsorozatokat csinál.

Azonban e sorok írása előtt egy fél órával "megvilágosodtam" (legalábbis ebben az ügyben), és ez úton is elnézését kérem annak a fent említett hölgynek, aki megkeresett engem. Ugyanis most már úgy látom, hogy az ötletük (gagyi jelmezekkel, gagyi színészekkel és gagyi színészi játékkal előadott, szöveg nélküli tiniszuperhősös kisfilm-sorozat) egyszerűen ZSENIÁLIS!!

Ugyanis ők valószínűleg nem tesznek egyebet, mint azt, hogy az Amazon Studios (vagy valamelyik másik, hasonló filmes cég) állandó felhívására (amelyben például gyerekeknek szóló kisfilm-sorozat /új/ forgatókönyveit, vagy - és itt a lényeg - mintavideóit(!) várják) elkészítik a maguk mintavideóit, amit megnéz a megrendelő, és ha megtetszik neki a film cselekménye, akkor megveszi az adott történetet, és leforgatja (vagy elkészíti az animációt). Tehát a mintavideó csupán a történet/cselekmény illusztrálására szolgál, maga a videó nem kerül forgalomba (pl. tévénézők elé), tehát tulajdonképpen nem baj, ha a benne szereplők kicsit bénák, illetve a rajtuk lévő jelmez kicsit gagyi - ha jó a történet, amit megjelenítenek.

Ehhez kellettem volna én...

 Én úgy gondolom, hogy ha valaki profi forgatókönyvíró akar lenni, akkor a legjobb, ha (1.) már pályaválasztáskor ilyen irányban tanul tovább a főiskolán, egyetemen - vagy, (2.) ha korábban esetleg más jellegű iskolát végzett, akkor utólag elvégez egy forgatókönyvíró-tanfolyamot.

Ha Ön, kedves olvasó, a fenti két kategória valamelyikébe tartozik, akkor itt nyugodtan abbahagyhatja ennek a posztnak az olvasását, mert ebben az esetben ez a poszt nem Önnek szól - a főiskolán/egyetemen/tanfolyamon úgyis mindent megtanítanak/megtanítottak Önnek a forgatókönyvírásról, amit tudni érdemes, én már semmi újat nem fogok tudni mondani/írni Önnek.

Ha azonban Ön csak mint (leendő) hobbiként tekint a forgatókönyvírásra, és teljesen (vagy majdnem teljesen) kezdőként most szeretne megismerkedni a forgatókönyvírás alapjaival, akkor esetleg érdemes tovább olvasnia ezt a posztot - ha nem zavarja, hogy e poszt írója is - most még - csak annyi (2 db) eredményt tud felmutatni a forgatókönyvírással kapcsolatban, hogy:

Egyrészt évekkel ezelőtt egy kb. tízmondatos reklámfilm ötletemből/cselekményleírásomból egy országos bank megrendelésére szinte egy az egyben (tehát a cselekményleíráshoz kb. 95%-ban hűen) leforgattak egy reklámfilmet, amelyet pár hétig vetítettek az országos tévécsatornák, illetve szintén pár hétig fent volt az adott bank honlapján.

Az adott reklámfilm a kék színű magyar bank több évvel ezelőtti, Menő Manó főszereplésével készített (egyik) filmje volt, amelyben Menő Manó rönkházat épít, azonban a ház elkészülte után elered az eső, majd kisüt a nap, erre a rönkház kihajt, ágak nőnek ki belőle, az ágakból pedig levelek és egy nagy dzsumbuj lesz az egészből, ezért Menő Manó nem bír bemenni/beköltözni - így Menő Manó pórul járt a rönkház építésével. Erre bejön a képbe a KÉZ (a bank), és megrajzol Menő Manónak egy téglaházat, amelybe Menő Manó örömmel bemegy, és most már eshet az eső, akkor sincs baj.

 Úgy emlékszem, hogy előzetesen az volt a bank kérése, hogy a reklámfilm főszereplője mindenféleképpen Menő Manó legyen, az ő új kalandját mesélje el a film, amelynek üzenete az legyen, hogy házépítéskor érhetik váratlan és kellemetlen meglepetések az embert, de az adott bank segítségével a váratlan/kellemetlen meglepetés elkerülhető. Erre találtam ki ezt a rönkházas sztorit. (Az adott bank Menő Manós reklámfilmjei közül pár darab fent van a neten, de sajnos pont ez nincs - vagy legalábbis én nem találtam meg. Aki mégis rátalál, az kérem, értesítsen a david.attila@freemail.hu e-mail címen, vagy egyszerűen egy hozzászólásban linkelje be a filmet ehhez a poszthoz. Köszönöm.)

A másik "forgatókönyvírói" sikerem az volt, hogy az egyik színpadi jelenetemből (amely 2015-ben jelent meg a szülővárosom egyik hetilapjában) 2016-ban a helyi gimnazisták drámaórára egy rövidfilmet forgattak. (A jelenetben/filmben egy tinédzser akar őszintén beszélni a családtagjaival, azonban ezzel nem várt lavinát indít el. A történet csattanóval zárul.)

Az említett ("Őszinteség" című) jelenet elolvasható az adott lap weboldalán:

http://www.kalocsaineplap.hu/hu/publicisztika/oszinteseg

A belőle forgatott kisfilm pedig szintén megnézhető a neten:

https://www.youtube.com/watch?v=IZaukl5b4ZI

 Nos, ha a fentiek alapján Ön előrébb tart nálam (forgatókönyvírói sikerek terén), akkor máris többet olvasott el ebből a posztból az Ön számára szükségesnél. Ha azonban az Ön esetében (még) ennyi forgatókönyvírói siker(ecske) is várat magára, akkor talán érdemes elolvasni, hogy mit javaslok a még nálam is tapasztalatlanabb (esetleg csak leendő) hobbi-forgatókönyvíróknak.

Nos, először is azt javaslom, hogy ne keseredjen el: attól, hogy (még) nem tanult forgatókönyvírást, még remek - és ami lényegesebb: profi(!) - forgatókönyvíró válhat Önből. Itt van példának Köbli Norbert, aki (ha jól emlékszem) a jogi egyetem elvégzése után lett számos magyar film forgatókönyvírója (és e sorok írásakor szerintem a legsikeresebb magyar forgatókönyvíró). Íme egy 2016-os tévéinterjú vele:

http://www.atv.hu/videok/videok/video-20160503-kobli-norbert-magyarorszag-legismertebb-forgatokonyviroja

Na, megnézte a fenti videót Köbli Norberttel? És még mindig belekóstolna a forgatókönyvírásba? Akkor menjünk tovább!

Másodjára azt javaslom Önnek, hogy olvassa el Kovácsi János "A játékfilm-forgatókönyvírás művészete és szakmai fogásai" című, 2006-os doktori dolgozatát (teljesen szabadon - és ingyen - hozzáférhető a Színház- és Filmművészeti Egyetem honlapján a többi doktori dolgozattal együtt). Itt a link hozzá:

http://szfe.hu/wp-content/uploads/2016/09/kovacsi_janos_dolgozat.pdf

Ha Ön elolvasta a fenti doktori dolgozatot, akkor már van némi fogalma, hogy hogyan is íródik egy forgatókönyv. Még mindig ezzel akar szabadidejében foglalkozni? Akkor a következő lépés, hogy próbálja ki a forgatókönyvírást/szerkesztést a gyakorlatban is, például egy forgatókönyv-szerkesztő program segítségével. Ezt megteheti például úgy, hogy elkezdi használni az online Celtx-et. (Amely nem írja meg Ön helyett a forgatókönyvet, hanem a begépelt egyes részeket az Ön által kiválasztott szövegfajta /pl. karakternév, párbeszéd, cselekmény, jelenetcím stb./ szerinti szabványméretbe és elrendezésbe teszi az anyagban, hogy a kész szöveg megfeleljen a forgatókönyv-szabványnak.)

Vigyázat! A Celtx regisztrációhoz kötött (ez még nem volna gond) és csak az alapszolgáltatás - a forgatókönyvírás - ingyenes, ha kiegészítő szolgáltatásokat szeretne, azért már fizetni kell (ez már nagyobb probléma). Először azonban elég lesz az ingyenes szekcióba regisztrálni. Én már évek óta ebben a szekcióban vagyok. :) Ha nem biztos a dolgában, inkább írjon nekem a david.attila@freemail.hu címre és ingyen segítek a Celtx-regisztrációban és használatban, hogy nehogy rögtön az elején a fizetős szekcióba tévedjen...

https://www.celtx.com/index.html

Na, regisztrált a Celtx-en, és megírta az első és (legalábbis külsejében) a sztenderdnek megfelelő forgatókönyvét (mondjuk, egy tízoldalasnál rövidebb rövidfilm-forgatókönyvet)? Lementette saját magának PDF-ben? És azt hiszi, hogy most már kész, innentől egyenes út vezet Hollywood-ig? Nos, téved. Ugyanis a pároldalas rövidfilm-forgatókönyvet is le kell majd valahogy forgatni (akár csak egy 120-140 oldalasat). Mivel Ön idáig (is) elolvasta ezt a posztot, ezért valószínű, hogy nem rendelkezik nagy forgatókönyvírói tapasztalattal és valószínűleg sok filmes kapcsolattal sem (mint ahogy én sem). Sebaj! Ha nincs filmes kapcsolatunk, induljunk pályázatokon - mondhatná Ön. Nos, rossz hírem van: a hazai forgatókönyvírói pályázatok többsége csak nevében forgatókönyvírói pályázat: valójában nem csak forgatókönyvet kell leadni, hanem vállalni kell azt is, hogy a pályázati támogatás elnyerése esetén határidőre leforgatjuk az adott (kis)filmet. Úgy, hogy már - az elvileg csak forgatókönyvírói - pályázat leadásakor tudnunk kell, hogy ki fogja rendezni a forgatókönyvünkből készülő filmet, ki lesz az operatőr, hány napig tart a forgatás, ki fogja vágni, mennyi lesz az egésznek a pontos költsége stb. Szóval, a hazai "forgatókönyvírói" pályázatok többségénél valójában komplett filmtervet kérnek, ráadásul a legtöbbször nevezési díjat is fizetnünk kell....

Na, még mindig nem adta fel? A szabadidejében még mindig forgatókönyveket akar írni, és azokat előbb-utóbb megfilmesítve látni? Hát, akkor próbáljunk meg egy-két külföldi pályázatot. Itt két hírem is van: egy jó és egy rossz. A jóval kezdem: a külföldi pályázatok között (már csak azért is, mert több van belőlük) több az olyan (sokszor ingyenes(!)) felhívás, ahol tényleg csak forgatókönyveket várnak, és néhány esetben elég csak rövidfilm- vagy tévéfilm-forgatókönyvet leadni (mindkettő rövidebb, mint egy mozifilm-forgatókönyv, tehát könnyebb/gyorsabb megírni). Ezzel kapcsolatban viszont a rossz hír az, hogy - külföldi pályázat lévén - a legtöbbször angol nyelvű forgatókönyvet kell leadni. Nos, ha csak nem perfekt angolból, itt bizony le kell fordíttatnia a kész (rövidfilm)forgatókönyvét. Most jön be a képbe a pénz. Eddig igyekeztem olyan módon bevezetni Önt a forgatókönyvírás rejtelmeibe, hogy ez Önnek ne kerüljön egy fillérjébe sem, mégis legyen némi fogalma a dologról. Én is így ismerkedtem meg a forgatókönyvírással, de egy külföldi pályázattal kapcsolatban pár hete én is kipengettem kb. 38 000 forintot egy online fordítóirodának, hogy lefordítsa angolra egy pályázati anyagomat (amely egy bemutatkozó részből és két rövidfilm-forgatókönyvből állt). 

Ugye, most már rezeg a léc? Ugye, most már nem is annyira szimpatikus hobbi a forgatókönyvírás? Ha akarja, itt abbahagyhatja az olvasást. Pár percet elvettem az életéből, de pénzébe (még) nem került a dolog. Vagy nem adta fel? Mehetünk tovább?

Tételezzük fel, hogy eddig végigvett mindent, amit fent leírtam. Elolvasta a doktori dolgozatot a forgatókönyvírásról, regisztrált a Celtx ingyenes szekciójába, és a program segítségével szabványos formába öntötte a (rövidfilm)forgatókönyvét, majd - esetleg előtte - lefordíttatta angolra és elindult egy külföldi forgatókönyvíró-pályázaton - és nem nyert. Ne essen kétségbe, még nem veszett el (teljesen) a fordításba ölt összeg! Ajánlok egy olyan külföldi pályázatot, ahol akkor is indulhat, ha  más pályázatokon már indított, de ott nem nyert forgatókönyvvel pályázna:

Az Amazon (ugye, ismerős a név?) Studios állandó és ingyenes pályázata az alábbi linken található:

https://studios.amazon.com/

Mielőtt regisztrálna a fenti honlapon, tudnia kell, hogy az Amazon jelenleg csak eredeti - tehát Ön által kitalált/megírt - mozifilm- vagy sorozat-forgatókönyveket vár (ez utóbbi lehet drámasorozat vagy gyerekeknek szóló sorozat), de - ha jól tudom - a beadandó forgatókönyveknek az Amazon saját forgatókönyv-szerkesztő programjával, az Amazon Storywriter-rel kell készülniük (vagy legalábbis abba kell átmásolni/feltölteni a máshol készített anyagot). Sebaj, ez is ingyenes, és még egyszerűbb, mint a Celtx. Viszont az itt elkészült forgatókönyv a PDF-be való mentéskor nem ismeri fel például az "ő" betűt (szemben a Celtx-szel, ezért is említettem meg a Celtx-et hamarabb). Mivel az Amazon Studios-hoz csak angol nyelvű forgatókönyveket adhatunk le, így ez itt nem fog problémát jelenteni, nyugodtan dolgozhatunk (angolul) az Amazon Storywriter-rel:

https://storywriter.amazon.com/

Nos, én éppen itt tartok. Ha valakinek a fentiekkel kapcsolatos kérdése/megjegyzése van, az küldjön nekem e-mail-t a david.attila@freemail.hu címre, vagy írjon hozzászólást ehhez a poszthoz. 

És igen, én megértem Önt is, hogy a forgatókönyvírás helyett inkább a pecázást választja. Az is szép hobbi...

Eddigi életem során szinte minden – velem megtörtént – eseménynek tudtam a közvetlen vagy közvetett okát, azonban egyetlen egyszer előfordult velem valami, amelyre máig nem tudok magyarázatot.

Sok évvel ezelőtt, amikor az általános iskola hetedik osztályába jártam, részt vettem a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak összevontan megrendezett iskolai helyesírási versenyen.

A verseny rendben le is zajlott (amennyiben jól emlékszem, az irodalomtanárnőm egy szöveget diktált nekünk, ezt kellett lehetőleg helyesen papírra vetni). A versenyt követő valamelyik éjszakán (amikor az eredmény még nem volt ismert), azt álmodtam, hogy már másnap reggel van, és én megyek fel az iskola lépcsőjén, ahol a lépcsőfordulóban az egyik ügyeletes (aki történetesen az egyik osztálytársam volt), azzal fogad, hogy „Attila, első lettél a helyesírási versenyen!”. Az álmomban erre szabódni kezdtem, hogy „Á, csak viccelsz!”, de az osztálytársam odakísért az iskolai faliújsághoz, ahol ki volt rakva a verseny eredménye, és az szerepelt rajta, hogy én lettem az első helyezett. Ezzel véget ért az álom.

Másnap reggel, amikor mentem fel az iskola lépcsőjén, a lépcsőfordulóban valóban az említett osztálytársam volt az egyik ügyeletes. (Erre még tudok magyarázatot: lehet, hogy a hét közepe vagy vége volt, és az ügyeletesek esetleg egész héten ugyanazok voltak – így előző nap tudhattam azt, hogy ki lesz másnap az ügyeletes, így álmodhattam is vele.) Ekkor azonban megszólalt az osztálytársam, és szóról szóra azt mondta, amit előző éjszaka megálmodtam: „Attila, első lettél a helyesírási versenyen!”.

Ekkor ledöbbentem (no, nem annyira a verseny eredményén – akkoriban jó helyesíró voltam, legalábbis az iskolatársaim többségéhez képest –, hanem azon, hogy ugyanolyan körülmények között tudom meg az eredményt, ahogy előzőleg megálmodtam). Megdöbbenésemben szabódni kezdtem, és véletlenül ugyanazt mondtam, mint amit előzőleg, az álmomban: „Á, csak viccelsz!”. Erre az osztálytársam – akárcsak az álmomban – a valóságban is odavezetett a faliújsághoz, amelyen ki volt rakva az eredmény. Igaz, a valóságban „csak” megosztott első helyezett lettem (egy nyolcadikos sráccal együtt).

Na, ezt magyarázza meg nekem valaki, hogy álmodhattam/láthattam előre (ráadásul majdnem teljesen pontosan, tehát szereplőkkel, szöveggel egyezően, mint egy filmet) egy párperces jelenetet az életemből – órákkal korábban, mint ahogy az később megtörtént? Ez nem olyan, mint egy esküvő, ahol azért már a szertartás előtt sejteni lehet, hogy a házasulandó felek hogyan és mit válaszolnak a tisztelendő kérdésére…